1. Előigazítás:

Ez az eljárás a könyvszétszedés és a fűzés közötti műveletsor. Egy könyv újrakötéséhez részeire kell bontanunk a kívánt nyomdai terméket. Ennek több módja is van, attól függően, hogy milyen eljárással készült.

• Szétszedés:

A Kartonfedélbe kötött könyv fedelét oly módon távolítjuk el, hogy a könyvet arccal felfelé magunk elé tesszük, a könyvet jobb kezünkkel leszorítjuk, bal kézzel pedig eltávolítjuk a borítót, vízszintesen jobbra és balra mozgatva lehúzzuk a könyv gerincéről. Vigyázunk, hogy a címoldalt ne tépjük le.

Keménytáblába kötött könyv tábláját oly módon választjuk el a könyvtesttől, hogy a táblát felnyitjuk és az előzéket a fűzővászon, vagy egyéb fűzőanyag mellett éles késsel átvágjuk, majd a táblát leszorítva a gerinc felé toljuk, melynek következtében a vágás mentén a tábla elválik a könyvtesttől. Ugyanezt a műveletet elvégezzük a könyv hátoldalán.

Cérnával fűzött könyv szétszedése. Ezt kétféleképpen végezhetjük. Az egyik módszer, amikor a fűzőcérnát a kinyitott ív közepén elvágjuk. A másik módszer az amikor a cérnát két ív között vágjuk el. Mindkét módszernél 3-4 ívenként el kell vágni a fűzővásznat a gerincnél.

a.) Első mód:

Úgy szedjük szét a könyvet, hogy arccal felfelé magunk elé tesszük, majd négy lapot lapozunk (32 oldalas íveknél 8 lapot) majd felnyitva találjuk az ív közepét, ahol a fűzőcérna is található. Itt elvágjuk a cérnát, ügyelve az ív épségére. Majd ismét lapozunk 4 lapot, ahol megtaláljuk a normát (ívjelző). A könyvet jobb kézzel leszorítjuk, ballal pedig az ívet mozgatjuk jobbra-balra elválasztva a könyvtesttől. Ezt a műveletsort végezzük az utolsó ívig. Ennél a módszernél nem kell kiszedni a cérnát az ívekből, mert a könyvtest gerincén marad az enyvréteggel együtt.

b.) Másik mód:

A könyvet a második ívnél kinyitjuk, melyet 8 lap leolvasásával érünk el, itt találjuk az ívjelzőt az alsó sarokban. A könyvet jobb kézzel leszorítjuk, közben bal kézzel húzzuk lefelé az ívet a könyvtestről, így az enyvréteg feltöredezik és elvágjuk a cérnát. Ezután az ívet elválasztjuk a könyvtesttől, kiszedjük az ív közepéből a fűzőcérnát, majd sorrendbe arccal lefelé egymásra helyezzük az íveket a könyv végéig.

A világon mindenütt a nemzetközi szabványnak megfelelően alkalmazzák a papírméreteket. Ezalól kivételt képez az USA, Kanada.

Ezt a szabványt ISO 216-nak nevezik. Ezeknek az ISO méreteknek közös az oldalarányuk, mindnek 1:√2 (1:1,4142). Azért alkalmazzák ezt az arányt, mert az eredeti ív többszöri félbehajtásával is megőrzi oldalainak eredeti arányát. Hazánkban eme arány alkalmazásával 1936-ban szabványosították a papírméreteket, ezzel szemben Németország már 1920-ban.

Szabványosítás menete:

Veszünk egy 1m×1m-es papírt, ennek az átlója √2. Ezáltal a rövidebbik oldal 1m, a hosszabbik 1,4142 (1:√2) m. Ezt elnevezték B/0 méretnek.

A méretsorozat:

Papírív mérete: A/0: 841×1189 mm, területe 1m².

B méretsorozat:

A kiindulási méret (B0) 1000×1414 mm. A hosszabbik oldalt általában lekerekítik 1400 mm-re. Régebben ezt BB-ként jelölték. Ma már a köznapi szóhasználatban a kerekített méretet hívjuk „B”-nek. 

C méretsorozat:

A ritkábban használt „C” méretsorozat nagyjából középarányosa az előbbi kettőnek, kiindulási mérete 917×1297 mm. általában borítékok méretezésére használják.

DIN és ISO méretek