okt
Szo
15
Floo
  1. Előigazítás:

Ez az eljárás a könyvszétszedés és a fűzés közötti műveletsor. Egy könyv újrakötéséhez részeire kell bontanunk a kívánt nyomdai terméket. Ennek több módja is van, attól függően, hogy milyen eljárással készült.

  • Szétszedés:

A Kartonfedélbe kötött könyv fedelét oly módon távolítjuk el, hogy a könyvet arccal felfelé magunk elé tesszük, a könyvet jobb kezünkkel leszorítjuk, bal kézzel pedig eltávolítjuk a borítót, vízszintesen jobbra és balra mozgatva lehúzzuk a könyv gerincéről. Vigyázunk, hogy a címoldalt ne tépjük le.

Keménytáblába kötött könyv tábláját oly módon választjuk el a könyvtesttől, hogy a táblát felnyitjuk és az előzéket a fűzővászon, vagy egyéb fűzőanyag mellett éles késsel átvágjuk, majd a táblát leszorítva a gerinc felé toljuk, melynek következtében a vágás mentén a tábla elválik a könyvtesttől. Ugyanezt a műveletet elvégezzük a könyv hátoldalán.

Cérnával fűzött könyv szétszedése. Ezt kétféleképpen végezhetjük. Az egyik módszer, amikor a fűzőcérnát a kinyitott ív közepén elvágjuk. A másik módszer az amikor a cérnát két ív között vágjuk el. Mindkét módszernél 3-4 ívenként el kell vágni a fűzővásznat a gerincnél.

a.) Első mód:

Úgy szedjük szét a könyvet, hogy arccal felfelé magunk elé tesszük, majd négy lapot lapozunk (32 oldalas íveknél 8 lapot) majd felnyitva találjuk az ív közepét, ahol a fűzőcérna is található. Itt elvágjuk a cérnát, ügyelve az ív épségére. Majd ismét lapozunk 4 lapot, ahol megtaláljuk a normát (ívjelző). A könyvet jobb kézzel leszorítjuk, ballal pedig az ívet mozgatjuk jobbra-balra elválasztva a könyvtesttől. Ezt a műveletsort végezzük az utolsó ívig. Ennél a módszernél nem kell kiszedni a cérnát az ívekből, mert a könyvtest gerincén marad az enyvréteggel együtt.

b.) Másik mód:

A könyvet a második ívnél kinyitjuk, melyet 8 lap leolvasásával érünk el, itt találjuk az ívjelzőt az alsó sarokban. A könyvet jobb kézzel leszorítjuk, közben bal kézzel húzzuk lefelé az ívet a könyvtestről, így az enyvréteg feltöredezik és elvágjuk a cérnát. Ezután az ívet elválasztjuk a könyvtesttől, kiszedjük az ív közepéből a fűzőcérnát, majd sorrendbe arccal lefelé egymásra helyezzük az íveket a könyv végéig.

júl
Sze
13
Floo

A világon mindenütt a nemzetközi szabványnak megfelelően alkalmazzák a papírméreteket. Ezalól kivételt képez az USA, Kanada.

Ezt a szabványt ISO 216-nak nevezik. Ezeknek az ISO méreteknek közös az oldalarányuk, mindnek 1:√2 (1:1,4142). Azért alkalmazzák ezt az arányt, mert az eredeti ív többszöri félbehajtásával is megőrzi oldalainak eredeti arányát. Hazánkban eme arány alkalmazásával 1936-ban szabványosították a papírméreteket, ezzel szemben Németország már 1920-ban.

Szabványosítás menete:

Veszünk egy 1m×1m-es papírt, ennek az átlója √2. Ezáltal a rövidebbik oldal 1m, a hosszabbik 1,4142 (1:√2) m. Ezt elnevezték B/0 méretnek.

A méretsorozat:

Papírív mérete: A/0: 841×1189 mm, területe 1m².

B méretsorozat:

A kiindulási méret (B0) 1000×1414 mm. A hosszabbik oldalt általában lekerekítik 1400 mm-re. Régebben ezt BB-ként jelölték. Ma már a köznapi szóhasználatban a kerekített méretet hívjuk „B”-nek. 

C méretsorozat:

A ritkábban használt „C” méretsorozat nagyjából középarányosa az előbbi kettőnek, kiindulási mérete 917×1297 mm. általában borítékok méretezésére használják.

DIN és ISO méretek

máj
Szo
14
Floo
A papír súlyát négyzetmétertömegben határozzák meg, melynek mértékegysége a g/m2. Az irodai felhasználásra szánt másolópapírok általában 80 g/ m2-esek. A művészeti albumok lapjai általában 120-160 g/ m2-esek.
márc
Szo
12
Floo
Spirálkötés (spirálozás)
Kiadvány kötését kiváltó egyszerű és gyors eljárás, mely kis, kézi berendezéssel is elvégezhető. Lehet egyszeres vagy dupla, különféle anyagú (műanyag vagy fém), különféle színű és átmérőjű (a kiadvány vastagságához illeszkedően).
márc
Szo
12
Floo
Keménytáblás könyveknél a szálfelsütéssel összefogott könyvtest gerincére ragasztott papír.