A táblakészítés műveletei:
– a tábla anyagának (táblalemezek, gerinclemez, borítóanyag) kiszabása;
– a tábla összeállítása (a borítóanyag hátoldalát beragasztózzák, a gerinclemezt és a táblalemezeket a helyükre illesztik, majd a túlnyúló
borítóanyagot visszahajtják /beütik/);
– a tábla kikészítése (nyomtatás a táblára, présaranyozás, vaknyomás, dombornyomás).
Ívátvétel, leválogatás
Az ívátvétel, leválogatás a nagyüzemi könyvgyártás első művelete.
Az ívátvételkor a gépteremből mennyiségileg és a leválogatáskor minőségileg veszik át a könyv kinyomott íveit.
Az átvétel leggyakrabban folyamatos. A gépteremben azokat az íveket nyomtatják ki először, amelyikkel a kötészetben több munka van, mint a többi ívvel. Ezek a könyv első és utolsó ívei (ezekre az előzéket fel kell ragasztani) és esetleg azok az ívek, amelyekre mellékletet kell ragasztani.
Ívvágás
Az ívnyomó gépeken nyomtatott könyv esetén akkor szükséges az ívvágás, ha nagyméretű a nyomógép, és viszonylag kis formátumú lesz a könyv, azaz akkor, ha a kinyomott íven több, mint 16 oldal található.
Ha az ív 32 oldalas, akkor az ívet két részre vágják, ha 64 oldalas, akkor négy részre. A szétvágásokat egykéses vágógépeken végzik.
Tekercses nyomtatás esetén a tekercsnyomó gép keresztirányú vágással vágja le a megfelelő méretű ívet a folyamatos papírpályáról.
Ívhajtogatás
A hajtogatással készítik az ívekből a füzeteket (a hajtogatott füzeteket a könyvkötők szintén ívnek nevezik).
Többféle hajtogatás létezik, a kötészetben leggyakrabban a három kereszthajtásos eljárást alkalmazzák. A kereszthajtás azt jelenti, hogy a második hajtásvonal merőleges az elsőre, a harmadik hajtásvonal merőleges a másodikra. A három hajtással 16 oldalas füzetet kapunk.
Az ívnyomó gépeken nyomtatott könyv esetén a kötészet végzi a hajtogatást. Erre a műveletre táskás, késes vagy kombinált hajtogatóművekkel rendelkező hajtogatógépeket alkalmaznak.
Tekercses nyomtatás esetén a tekercsnyomó gép elvégzi a hajtogatást: az első hajtást tölcséres, a másodikat csappantyús, a harmadikat késes hajtogatóművel.
Ívpréselés
A hajtogatóművek nagyon rövid idő alatt hozzák létre a hajtást, ezért a hajtásél nem tömör.
A tömör hajtásél biztosítására alkalmazzák az ívpréselést. A préseléskor kötegeket képeznek: az ívoszlop két végére kemény lapot tesznek, összepréselik a köteget, és erős zsinórral összekötik.
A köteg lehetővé teszi a hajtogatott ívek tárolhatóságát, és a tárolás ideje alatt a hajtásélek préselt állapotban vannak. Ezért a hosszú idejű tárolás alatt tömörödik a hajtásél: kibontás után a hajtásnál az ívoszlop ugyanolyan magas, mint bármely más helyen.
A préseket a hajtogatógép kirakóműve, illetve a tekercsnyomógép hajtogatóműve mellett helyezik el.
Előzék- és mellékletragasztás
A nagyüzemi könyvgyártásnál az egyszerű előzéket használják, ami megfelelő méretű és minőségű félbehajtott lap. Az előzék feladata a könyvtest és a könyvtábla összekapcsolása, ezért előzéket a könyv első és utolsó ívéhez ragasztanak.
Az előzéket a hajtásvonala mentén ragasztóval megkenik kb. 3 mm széles sávban, majd az ívhez ragasztják az ív hajtásvonalától kb. 1mm távolságban.
Az előzékragasztást speciális célgépen végzik.
A 2 és 4 oldalas mellékleteket (a 2 oldalas az egy lap, a négy oldalas egy félbehajtott lap) hasonló módon hozzáragasztják az ívekhez, amelyhez tartoznak.
Ívösszehordás
Nyomtatáskor, hajtogatáskor, préseléskor egyszerre csak egyféle ívvel dolgoznak, amíg a teljes példányszámot meg nem munkálják.
Az első ív az 1–16 oldalakat, a második a 17–32 oldalakat (és így tovább) tartalmazza.
Az összehordáskor egy könyv egyes íveit egy-egy csomóba gyűjtik össze.
Az összehordás történhet kézzel és összehordó géppel. Mindkét esetben a könyv összes ívét sorban egymás mellé oszlopokban felrakják, majd mindegyikről egyet-egyet leemelve összegyűjtik a könyv íveit.
Az összehordás során elkeveredhetnek az ívek, ennek megakadályozására alkalmazzák a kollacionáló jeleket. Jól összehordott könyv esetén a gerincrészen a kollacionáló jelek lépcsőszerűen emelkednek.
Cérnafűzés vagy ragasztás
A cérnafűzés mai gépei teljesen automaták: egyik oldalon fel kell pakolni az összehordott íveket, a másik oldalon kijön az összefűzött könyv.
A cérnafűzés azért munkaigényes művelet, mert minden egyes ívet külön-külön kell felvarrni. A munkaigény a könyv terjedelmétől függ: egy vékonyabb könyvet hamarább megfűz a gép, mint a vastagot. (Egy könyv megvarrásához az ívszám + 1 ütemet végez a gép.)
A könyv vastagságától függően négyféle öltéstípust lehet alkalmazni.
Szálfelsülés
A szálfelsütéses könyvtestképzés a cérnafűzés és a ragasztókötés közötti megoldás: Az ív lapjait a szálfelsütő cérna fogja egybe, az íveket pedig ragasztó.
A ragasztókötő eljárások közül a leggyakrabban alkalmazott eljárás a gerincmarásos technológia. Az összehordott ívek gerincrészéről a ragasztókötő gép kb. 3 mm részt lemar. Így a gerincnél minden lap különálló, és bolyhos felületű. Ezt a felületet beragasztózzák. Száradás után a ragasztó fogja össze a lapokat.
A könyvtestgerinc enyvezése
A cérnafűzött könyvtest íveit a cérna csak néhány ponton fogja össze. Azért, hogy kinyitáskor a szomszédos ívek teljes hosszban egymáshoz legyenek erősítve, a cérnafűzött könyvtestek gerincét ragasztóval látják el.
Az erősebb igénybevételre szánt könyvek gerincrészére ilyenkor papírcsíkot is ragasztanak, ez a sapkázás.
Száradás után a könyvtestet három oldalról körülvágják, a gerincet esetleg gömbölyítik és ereszre verik.
A könyvtáblakészítés
A nagyüzemi könyvgyártásnál a hamistáblás kötést alkalmazzák, azaz a táblát a könyvtesttől külön készítik el.
A könyvkikészítés technológiai műveletei:
A külön elkészített könyvtestet és a könyvtáblát a beakasztás műveletekor egyesítik. Ehhez a könyvtest két oldalán levő előzékeket beragasztózzák, majd ráhúzzák a könyvtáblát pontosan illesztve. Az illesztés azért szükséges, hogy a peremek (amivel a tábla túlnyúlik a könyvtesten) egyformák legyenek.
A beakasztás után a könyvet préselik, különösen a gerinc mellett elhelyezkedő könyvnyílásokat.
A könyvkészítés befejező műveletei az ellenőrzés, az esetleges védőborítózás és a csomagolás.
A keménytáblás kötések a tábla borítóanyaga szerint lehet:
Az egészborítású kötések 1 darab borítóanyagból állnak, a félvászon kötésnél a gerincet vászonnal, a könyvtáblákat papírral borítják, a félbőr kötéseknél a gerincet bőrrel, a táblákat vászonnal borítják.
A sarkokra sarokfémek kerülhetnek, a díszkötéseknél veretek, gyöngy stb. kerülhet a táblára.
Bőrkötés
