A világon mindenütt a nemzetközi szabványnak megfelelően alkalmazzák a papírméreteket. Ezalól kivételt képez az USA, Kanada.
Ezt a szabványt ISO 216-nak nevezik. Ezeknek az ISO méreteknek közös az oldalarányuk, mindnek 1:√2 (1:1,4142). Azért alkalmazzák ezt az arányt, mert az eredeti ív többszöri félbehajtásával is megőrzi oldalainak eredeti arányát. Hazánkban eme arány alkalmazásával 1936-ban szabványosították a papírméreteket, ezzel szemben Németország már 1920-ban.
Szabványosítás menete:
Veszünk egy 1m×1m-es papírt, ennek az átlója √2. Ezáltal a rövidebbik oldal 1m, a hosszabbik 1,4142 (1:√2) m. Ezt elnevezték B/0 méretnek.
A méretsorozat:
Papírív mérete: A/0: 841×1189 mm, területe 1m².
B méretsorozat:
A kiindulási méret (B0) 1000×1414 mm. A hosszabbik oldalt általában lekerekítik 1400 mm-re. Régebben ezt BB-ként jelölték. Ma már a köznapi szóhasználatban a kerekített méretet hívjuk „B”-nek.
C méretsorozat:
A ritkábban használt „C” méretsorozat nagyjából középarányosa az előbbi kettőnek, kiindulási mérete 917×1297 mm. általában borítékok méretezésére használják.
DIN és ISO méretek
