Története a IV. századra tekint vissza, amikor a terjedelmes tekercsekről áttértek a kódexek fűzött formájára. Ennek kiindulópontjai a tabellák, diptichonok, valamint a triptichonok voltak, melyek külső tábláját művészi faragványok díszítettek. A tulajdonképpeni könyvtest létrejötte a papirusztekercsek lecserélésével kezdődött, amit pergamenre váltottak le. Ennek tökéletessége abban rejlett, hogy mindkét oldalára írhattak és meg lehetett hajtogatni. Széleit egyenesre vágták, majd kétszer meghajtották és vékony, keskeny bőrszíjjal egymáshoz fűzték, így a belső lapok sem estek ki. Ez volt a pergamoni kvaterna. A gyártás technológiával megváltozott a könyv eddigi alakja. Az első könyvtest a kvaternák összefűzéséből alakult ki, attól függően, hogy mekkora volt a könyv terjedelme. Ám ezeknek a kvaternáknak a felső- ill. alsó lapjai koszolódtak és rongálódtak, ezért bőrbe csomagolták és bőrszíjjal kötötték át. Ezzel megjelent az első kódex, másnéven őskódex.