Archive for január, 2011
…
Puhafedelű könyveknél alkalmazott kötési eljárás.
Az egymásra hordott íveket együttesen behelyezik egy ragasztókötő gépbe, ahol a könyvtest a szorítópofák közé kerülve egy biztos tartást nyer, ezután az egész egy marókés fölé kerül, ahol a könyv gerince egy meglehetősen durva felületet kap. Az így nyert durva felület meglehetősen sok ragasztóanyagot képes felvenni. A gép megkeni a könyv gerincét ragasztóval, majd a borítóba akasztja. A könyvkötés utolsó fázisa a ragasztóanyag kihűlése után a könyvtest három oldalon való körülvágása.
A kötésfajták több szempont szerint csoportosíthatók.
A tábla anyaga szerint:
- puha kötés: a könyvet egy kartonfedél borítja. Olcsóbb kiadványoknál használják;
- félkemény kötés: 2 db táblalemezből, 1 db gerincborítóból és 2 db táblaborítóból áll, egyes ügyviteli nyomtatványoknál alkalmazzák;
- keménytáblás kötés: a tábla 2 db táblalemezből 1 db gerinclemezből és a borítóanyag(ok)ból készül.
A járulékos szövegrész a tartalomjegyzék, a jegyzetek, az irodalomjegyzék, a név- és tárgymutató elemekből áll össze.
Folyamatos főszöveg vagy szövegrész: a könyv terjedelmének alapvető részét adja. Természetesen a legfontosabb itt a szöveg, de vele egyidejűleg szükséges a további elemek tipográfiáját is kialakítani: képanyag, táblázatok, címrendszer, a képek és táblázatok aláírásai, lábjegyzet, élőfej, marginális, oldalszámozás.