A nyomtatási eljárás igényeinek megfelelő papír, például: ofszet, műnyomó, plakátpapír, mélynyomó, biblianyomó, újságnyomó ívpapír, stb.

Papírok

Újságnyomó papír szilárdsága kicsi, feltétel, hogy nyomógépen ne szakadjon el. Általában 70-80 % facsiszolatot tartalmazza, enyvezetlen, simítását csak a papírgyártógép hengereitől kapja. Tekercsekben hozzák forgalomba. Súlya 40-55 g/m²

Folyóiratnyomó papír leginkább képes folyóiratok nyomtatására használják. Lehet nagy fatartalmú vagy tiszta cellulóz tartalmú is. 50-100 g/m² tömegű felülete erősen simított.

Famentes papír kémiai úton felbontott alapanyagból készül. Gyártásához az így feltárt cellulózt alkalmazzák. Kémiai fehérítéssel és külön simítással akár színes illusztrációk nyomására is alkalmas papíranyag.

Regénynyomó papír fatartalmú, laza szerkezetű, sok töltőanyagot tartalmazó papír, 60-100 g/m² tömegű

Ofszetnyomó papír famentes és fatartalmú változatai 65-120 g/m² súlyban kerülnek forgalomba. Felületük gépsima vagy gyengén simított.

Kromo- és műnyomópapír a sűrűrácsos többszínnyomáshoz tökéletesen sima, fehér papírfelületre van szükség. A műnyomópapírnak mindkét oldala simított fényes vagy matt felületű. A Kromopapírnak csak az egyik oldalára nyomtatnak, ezért egyoldalasan mázolják finom krétaanyaggal. A kész papír 75-180 g/m² súlyú.

Biblianyomópapír részben rongyanyagból gyártják 60 g/m² súlyban. 25-30 % töltőanyagot tartalmaz, hogy ne legyen áttetsző.

Kartonok a 180 g/m² -nél nehezebb papírokat kartonnak nevezzük. Többnyire ugyanolyan tulajdonságúak, mint a vékonyabb papírok, csupán grammsúlyuk nagyobb. Ennek megfelelően a nyomdatechnikában, mint ofszet-, műnyomó, fedél stb. kartonok kerülnek felhasználásra.

Lemezek elsősorban könyvkötés és dobozgyártás anyaga. Több rétegű, 70 x 100 cm ívek 25 kg-os egységsúlyú csomagokban árulják. Az egy csomagban található ívek száma a grammsúly megnevezését helyettesíti.